Ezt a képet a neten találtam és eszembe juttatta mennyire nagy rajongója voltam kiskoromban a Tini Nindzsa Teknőcöknek, megvolt az összes magyar képregény és egy csomó figurát is vetettem anyámmal az akkor még filléres árukkal csencselő Pecsában. A képen látható Peter Laird volt az egyik (Kevin Eastman a másik) aki 25 éve megalkotta az azóta világhírűvé vált figurákat.
Peter Laird és Leonardo
Semmi különös...
Ez a 183. posztom haver! Namindegy. Ez egy amolyan "semmi értelme de mért is ne beszéljünk összefüggéstelenül képregényekről" bejegyzés lesz. Mostanában nem igazán olvasok új cuccokat. Persze havonta járatom az épp esedékes BPRD és Hellboy füzeteket és mióta megvolt a rajzoló váltás a Csodálatos Pókembert is veszem de amúgy semmi extra. Ez monnyuk havi 3 füzet minimum, ami nem is rossz. Mondjuk nemrég indult egy Witchfinder c. minisorozat "from the pages of Hellboy" felirattal (amúgy most már a BPRD-n is ez díszeleg) de ezt viszont már nem szoptam be. Valami csávóról szól aki a Prof. Broomnak (Hellboy nevelőapjának) nagy példaképe volt, namost kérdem én: kit érdekel egy mellékszereplő példaképe? Ez egy idegesítő marketing fogás így hát elhatároztam hogy, bár hűséges Hellboy univerzum olvasó vagyok, mégsem veszem meg ezt a szart amíg nem indokolja igazán a sztori (félek, hogy fogja). Pl egy éve vettem meg a Drowningot ami egy Abe Sapien minisorozat volt, és kb a borítókon kívül semmit sem élveztem. Lobster elélg fasza badass sztori volt egyszer énis rajzolnék valami ilyet már, BPRD 1946 tetszett és a 47 is egész jól indul főleg a két kurvajó rajzolónak Fabio Moon-nak és Gabriel Ba-nak köszönhetően. Ők most úgy nagyjából hozzák azt a rajzoolói minőséget amit eddíg Fegredo és Davis meg persze Mignola diktált (bár azért azt már annyira nem).
Egy pár hete végre sikerült olcsón (3000) megvennem az Art of Hellboy kötetet. Lehet hogy ez beteg de úgy érzem mióta megvan boldogabb vagyok. Már 2 évvel ezelött is meg akartam venni sőt olyan is volt hogy kezemben volt a pénz de inkább vettem 2 BPRD tpb-t a rászánt lóvéból, sőt egyszer épp elöttem vették meg amikor érte indultam. Most végre mnegvan és csak az enyém! Muhahaha! Igaz egyből szétesett amikor elkezdtem lapozgatni de majd megragasztom ha lesz időm, lényeg hogy megvan és nem kellett 10-et kiperkálnom érte a Trillianban. Kaptam mellé egy Hellboy juniort ami király, mer van benne Bill Wray képregény aki nagy mester.
Elolvastam egy kölcsönkért Batman -Dark Victory-t (fhasza!). Ujraolvastam a Nextwave számokat amiket Olivértől kértem kölcsön majd a pillanatnyi lelkesedés hevében nulla anyagi fedezettel a Comicsinvesten megrendeltem az egész sorozatot mondván "csak lesz pénz ha majd megjön a cucc" ami így is van általában szóval leszarom. Újra nekiugrottam Paul Maybury Aqua Leung c. kötetének de nem jártam sikerrel, helyette inkább megint elszórakoztam Jim Mahfood One Page FIller Manjével amit ujra és ujra felfedezek.
Amúgy meg ja, bűnös vagyok mert veszem az igénytelen szarul nyomott ócska sztorijú Ultimate Spiderman magyar változatát. Miért? Hát basszus! STUART IMMONEN (lásd: Nextwave)! Igen, megéri. A fostos minőség ellenére az ő rajzaival visszatér a Pók az emberbe még a gagyi szinezés ellenére is. Bagleynak ideje volt letenni a cerkát. Igaz Immonen se sok időre vette át de most örüljünk annak ami van.
What about the future? Hát majd a Börzén veszek pár használt szart ha lesz rá mód, de pl a Sandman érdekel, mert azt nem ismerem.
Puskin remix teaser
Puskin meséjén alapuló animációs filmhez kell most Richly Zsolt filmgrafika kurzusán háttereket és figurákat terveznem. Film persze nem lesz belőle vagyis nem hinném ugyanis a kurzus csak a látvány tervig terjed a további feladatok pedig másról szólnak már. Mindenesetre jó sokat rajzolgattam szóval maj csepegtetek.
Silver Age Viasat
A nyár elején a MOME körlevelének köszönhetően szereztem egy munkát a Viaszatnál. A feladat az volt hogy az ő belső kampányukhoz készítsek képregényeket és szuperhősöket akik a marketing csapatuk tagjait mintázzák. Elsőre tetszett a feladat de aztán folyton visszadobták a karakter rajzokat mivel az arcok szerintük nem hasonlítottak. Amikor már úgy éreztem, hogy a meló veszélyben van beszéltem apámmal aki kisegített és végül úgy döntöttünk, hogy munka megosztásban csináljuk a dolgokat. A folyamat valahogy így zajlott: Felrajzoltam a figurákat mozdulatban jelmezestül egy hozzávetőleges arckifejezéssel, ő pedíg az arcokat felismerhetővé tette, tussal kihúzta, ezek után én következtem a szinekkel és egyéb utólagos kérések megoldásával. A feketék feldobására az ezüst korszak Kirby képregényeit vette alapul apa.
A képregények pedig valahogy úgy készültek, hogy a csapat aki felkért mondott nekem pár dolgot amit ők reklámozni akarnak én meg ezeket valamilyen sztori formába öntöttem, ami nem feltétlen jó de legalább jól rajzolható volt. Aztán ezt megrajzoltam, arcok meg tus, pedig apué volt megint csak.
Azt hiszem a mi munkamegosztásunkban igencsak érvényesült az az elmélet melyet még a Képtelen képregény c. filmben mond Banky (Jason Lee) miszerint a tuskihúzó nem holmi másoló, hanem ő az aki élettel tölti fel a rajzokat, ezáltal nyerik el a végső formájukat. Egészen büszkék voltunk a végeredményre ezért kár, hogy csak a reklám cégek kapták ezeket a képregényeket (mailben).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
