Még azért nem fogytam ki teljesen mondanivalóból Zsuzsi-téren. Ha valaki olvasta (az a 20 ember aki vett) és tetszett (5) emiatt pedig ellátogat a blogomra (most tartunk 2-nél) és érdekli a szófosásom a képregényem elkészüléséről (maradt egy...szia anyu...azért büszke vagy rám?) akkor itt még írok pr érdekeségnek számító dolgot.
AZ ALAP
A képregény ihlető forrása egész pontosan az 1969-es San Quentini börtönkoncert felvétele volt (hű szólógitárosa Luther Perkins itt már nem zenélt vele együtt, ugyanis nem sokkal a koncert elött cigarettával a kezében aludt el otthon és ráégett a ház). A börtönviselt srácok fejét érdemes megnézni.
AMI KIMARADT
A képregényhez készült egy dalszöveg fordítás amit (drága jó) Csepella Olivér készített, de egy szerkesztői elutasítás miatt kiesett a végleges kiadványból.
A nem teljes verzió itt olvasható!
Olivér engedelmével a teljeset majd itt is közlöm mert szerintem nagyon jól sikerült.
(Olivér amúgy nagy költő ezt bárki megmondhasa...pl. Tünde nézzétek végig a teljes blogját)
TUTORIAL / ÍGY KÉSZÜLT (ahogy tetszik)
Mikor látok képregényt mindíg szeretném látni a fázisait a munkának. Persze ez nem azt jelenti, hogy bárki mást érdekelne az enyém, de ebben a reményben teszem fel egy oldal vázlattól készig való eljuttatását. Tehát...!
Storyboard/layout
Én ritkán írok forgatókönyvet (vagyis eddíg egyszer írtam de mivel mindíg képben gondolkozom, végül azt is jócskán átdolgoztam rajzoláskor). Szóval az első fázisban mindig nagyon vázlatos alig kivehető, lehetőleg teljesen dilettáns rajzokkal teli A5-ös firkákat csinálok. Ezek mindíg hosszabbak mint a kész képregény ezért mikor kész elkezdem kihúzogatni a felesleges képkockákat.
Ceruzarajz
Na ekkor már sokkal pontosabbak az elképzeléseim a végleges formát illetőleg. Ennek ellenére a látvány még mindíg nem meggyőző. Miért? Én azzal magyarázom, hogy a tusrajz frissességének megtartása miatt nem konkretizálok sok mindent. Ez nagy büdös hazugság, egyszerűen tanácstalan vagyok amíg visszavonhatatlanul bele nem karcolom az igazam a papírba (ez a tusrajz felejtheteten metafórája volt fiúk-lányok). Cash feje pl itt a télapó szorgos segítőjére hajazz, nemúgy mint a kiszolgáló asszony aki már itt is masszívan olyan ronda mint a fos.
Tusrajz
Ez a szaros másolók dolga, de én magam szoktam csinálni hisz ahogy Banky is mondta, "tartalommal töltöm fel a rajzot, ez által nyeri el végső formáját". A tusrajzot műszaki rajzlapra készítem a ceruzarajzról átvilágító asztallal teszem át ide a cuccost.
Tónusozás/színezés
Végül jön fotosoppos rész amit leginkább unok mégis legfontosabb, mert enélkül nem olyan erőteljesek a képek mint ahogy látjuk. Sokat lehet csalni, hisz a látványos színezés elvonja a figyelmet a hibákról. Ugyanakkor a túl erős túl figyelemfelkeltő tónusok véleményem szerint elnyomhatják a rajzot, elvonhatják a figyelmet a cselekmény lényegéről.
Na ennyit erről. Remélem volt értelme.
Amúgy vasárnap jelent meg (márc 30.) a 15. képregény börzén, aholis Göndöcs Gergely mellett volt szerencsém dedikálni. a börze eseményeit (köztük pedíg ezt is) Fekete Imre, Gergő hű kockafejtársa dokumentálta az amúgyis izgalom teljes blog oldalukon. Itt!
Részletes (már amennyire tartalmas volt nekem) Börzebeszámoló hamarosan...
A FIÚ, AKIT ZSUZSINAK HÍVTAK SUPERPOST 3
A FIÚ, AKIT ZSUZSINAK HÍVTAK SUPERPOST 2
Íme a már több helyen is látott 3 oldalas privjú
Folyt. köv...
A FIÚ, AKIT ZSUZSINAK HÍVTAK SUPERPOST 1
Ebben a szuperposztban próbálok minnél több érdekes bekgráund infót adni a hamarosan kijövő Fiú, Akit Zsuzsinak Hívtak c. képregényemről.
Körül-belül egy éve kezdtem gondolkodni, hogy csinálok egy ilyen képregényt. Vikiék küldtek nekem pár Cash számot és láttam a Walk the line /A Nyughatatlan c. életrajzi fimet amiben Jacquin Phoenix játszotta Jonatán karakterét. Addíg az American Graffi Ost és pár Jerry Lee Lewis lemez jelentette nekem az ötvenes évek vonzó neonfényű világát. Gyorsan szereztem pár cédét amin Kess énekelt, de már régóta akartam egy rakabilis vagy legalább tradicionális amcsi képregényt rajzolni. Aztán a Boy Named Sue annyira megtetszett, hogy elkezdtem skiccelni Zsuzsi figuráját, és hamarosan le is adtam egy szinopszist Bayer Antalnak, hátha tetszik neki. 
korai vázlat Zsuzsiról akkor Tom Waits és Tarantino szerelmének gyümölcse volt még kinézetre, aztán lefogyott majd újra kigyúrta magát, szóval...tem tudtam rajzolni, persze még most se de ez már más tészta
Bár így visszanézve elég kezdetleges volt a próbálkozás, Tóni elfogadta így készítettem egy 4 oldalas bevezetőt a sztorihoz amit az első Papírmoziban hoztak le.
A fogadtatás nem volt túl jó, de a képregény se lett olyan mint amilyet akartam.
Elhatároztam, hogy ha beledöglök is elkáprázatom a knet fórumozóit. 
És a második rész már valóban jóval közelebb került a végleges verzóról alkotott elképzeléseimhez. De itt is hiányzott a kellő humor, és az egyértelmű önirónia. A hiányosságoknak hála pedig meghiúsulni látszott küldetésem, hogy magyar kommerszt csináljak. a 3. Papírmozi már Zsuzsi mentes kiadvány volt. Én pedíg más vizeken kezdtem evezni annak ellenére, hogy Tóni azt mondta, hogy Zsuzsinak nagy visszatérést tervez. Aztán végülis mégiscsak szólt, hogy csináljam meg az egészet mert márciusi börzére vagy a májusi fesztiválra jó lenne kihozni. Ez után 2 hónappal neki is estem és kénytelen voltam rájönni, hogy ami eddíg volt jó sok változtatást igényel ugyanis ez a letisztult tusrajz nem illik az efféle karcos témához, felére vettem a raszterméretet vettem pár rajztoll hegyet és elindult a munka.
Korai változatokban is szerepet szántam Johnny Cashnek annak ellenére, hogy a szám szövegét és dallamát egyaránt a veszkós Gryllusz Vilmos azaz Shel Silverstein írta. 
a fiatal Johnny Cash
E nélkül a vonal nélkül gyengébb lett volna a cucc. de nem akartam minden háttér nélkül csak úgy odatenni őt a sztoriba. Így hát a történetben vele tart 2 hű zenész társa Marshal Grant és Luther Perkins
A Tenneessee páros (Tennessee Two) Cash híres kísérő zenekara
Pár régi autós képet is meg kellett néznem a képregény miatt, de nem vittem túlzásba, azt akartam hogy épp hogy csak érzékelni lehessen az atmoszférát, nehogy az egész egy gríszes pudinggá alakuljon.
pl egy régies tábla, egy kedilek egy kis utcakép szóval nagyon alapszinten, nehogy úgy tünjön mint aki túl sok energiát fektet egy ilyen szimpla történet elmesélésébe.
Kedvenc feliratom a régi időkből
Három autós skicc, a második jóval régebbi, de hát manapság is régebbi kocsival járnak a csóringerek.
kommersz képregény fontos alkotó eleme a szekszis nő. Ez igen problémás ugyanis én nem tudok ilyet rajzolni. Maximum helyes csúnya lányokat ezért megfeszített munkával lett egy-két "nem rúgnám ki az ágyamból" tipusú darab.
Sári (később ő is fekete hajú lett a szülők recesszív allélja miatt) és a gyenge nő
A borító pedíg szintén problémás volt. festett borítót akartam de a gondolattól is rettegtem, hogy nekem ecsetet kell ragadnom és oda kell valamit művészkednem egy akvarellpapírra. másik meg ugye az volt, hogy ötletem nem volt, hogy milyen tipót és milyen képet készítsek.
Volt pár dolog ami nagyon tetszett, viszont. A régi ponyvák, képregények és Bruce timm képregény fedelei
True Crimes antológia borító, Steve Fischer Detektív noir regénye és egy Bruce timm rajz
Első változat, ami nem tükrözte semmiképp a képregény eseményeit
Második, ácsceruzás vázlat ami jóval frissebb mint a végleges, de ez általában minden munkámra jellemző (skicc jobb mint a kész rajz)
Kész fedél grafika.
Folyt. köv...
