Bárcsak borzongani tudnék 2 - FRACTION

Shintaro Kago munkái közül pár rövidebb vonta magára a figyelmemet, de sajnos angolul egyelőre nem jelent meg tőle semmi  nyomtatásban. Ez valószínüleg a tartalma miatt lehet. Néha ő is térdig gázol a belekben ez pedig megnehezíti a kiadók dolgát jó pár országban. Shintaro munkájában azonban az öncélú eroguro  polgárpukin kívül sok olyan formai megoldás van, ami miatt mindenkinek érdemes vetnie a képregényeire legalább egy pillantást.

A Fraction egy egy kötetes manga, ami nagyon kedvemre való, ugyanis nem bírom az ezer volumés sorozatokat, egyrészt mert pénzem másrészt mert energiám sincs végigrágni magam rajtuk. Ez persze csak egyéni izlés dolog, de jobb szeretem, ha egy sztori nem nyúlik végtelenre. Persze vannak kivételek, olyan epikus művek amelyek hossza indokolt vagy amik elég szórakoztatóak, hogy évekig kövessem őket anélkül, hogy felülvizsgáljam gyermeteg lelkesedésem (nem mangákról beszélek). Na de hol is tartottam. A Fractionnál. A könyvet nem csak Shintaro jegyzi, tettestársa van, Ryuichi Kasumi személyében. Mivel nem vagyok nagy ismerője a médiumnak fogalmam sincs mit írt még ő, viszont a történet témája miatt nagy meglepetés volt hogy nem a rajzoló felel a történetért.

Ez a manga egy thriller-horrornak indul, de időközben Scott McCloud-i fordulatot vesz a sztori és a képregény eszköztárát fitogtató morbid tanmese lesz. Legalábbis félig meddig. A történet 2 szálon fut. Az első szál egy gyorsétteremben felszolgáló sorozatgyilkos srácról szól, aki minden áldozatát ketté hasítja, rettegésben tartva a várost. Senki sem tudja ki lehet  ez a titokzatos "Darabolós Ördög" csak mi, az olvasók. Itt jön viszont a képbe a másik szál, egy képregényrajzolóról, akit megbíznak, hogy a gyilkosnak fiktív profilt alkotva készítsen képregényt. Ő azonban nem akar egy újabb brutális mészárlásokkal teli mangát gyártani. Egy új történetmesélési formán dolgozik, ami hasonlóképp a Darabolós ördög, módszeréhez, a vagdosáson alapszik. Itt azonban emberek helyett a képeket nyisszantják különféle módon, a nézők megvezetésének céljával. Ez a rész már önmagában érdekes lehet annak, akit a képregény készítés jobban érdekel. Idő közben kiderül, hogy 2 gyilkos is van, összemosódnak a szálak, és már azt se lehet tudni, hogy a valódi történetet látjuk vagy a képregényrajzoló variációját az eseményekre. A lezárásról, csak annyit, hogy igazi japán mindfuck. Mivel valami logikusabb befejezést vártam elsőre, csalódás volt, de jobban belegondolva vicces magyarázatot ad az eseményekre a képregényes fickó metódusa alapján.

Shintaro rajzi stílusáról annyit mondanék, hogy néha erősen fotoátrajzolás szagúak a cuccai, ugyanakkor vannak képek amikor látszik, hogy ez nem a képességeinek hiányossága miatt van. A rövidebb, novella szerű képregényeiben jobban előtérbe helyezkedik az egyedi stílusa. Ettől függetlenül ez a képregény is tartogat látnivalókat jó és rossz értelemben is.

Csekkoljátok le!

Jövő alkalommal becsavarodunk. Nuff' said...

Bárcsak borzongani tudnék 1 - HELL BABY

Hideshi Hino Hellbaby c. mangájára először Roger Sabin, Comics, Comix and graphic novels c.hiánypótló áttekintő kiadványában lettem figyelmes. Azelött csak olyan mangákat láttam, amiket nagy csillogó szemek, vagy hosszúcombú diáklányok tarkítottak. Ez azonban egészen más volt. Nyers, durva, groteszk. Habár 14 évesen elutasítottam mindent ami manga vagy anime volt, ezek a képek beleégtek az elmémbe, pár éve pedíg egy podcaston meghallottam Hideshi Hino nevét és utánakeresve hamar összekötöttem a rég látott képekkel. Hideshi munkássága szorosan összefonódik a japán Guro képregények és filmek történetével (gore - vérontás, darabolás stb...). Én személy szerint sosem voltam nagy rajongója az efféle dekadenciáknak, de  ha az ember horrort kezd olvasni előbb-utóbb ráakad pár gyöngyszemre. Hideshi írt és rendezett párat a nagy port kevert Guinea Pig filmek közül. A Flowers of flesh and blood volt a leghíresebb amiben Hideshi egy szamuráj ruhás sorozatgyilkost is alakít, aki elevenen feldarabol egy fiatal nőt. A film annyira felkavaróra sikerült, hogy hamar betiltották szinte mindenhol. Személy szeirnt nem láttam és nem is kívánom megnézni ezt a remekművet így hát folytassuk csak a képregények biztonságos talaján.

A Hell Baby egy tragédia ami egy torzszülött kisgyerek szomorú életét mutatja be. A történet alaphelyzete az, hogy egy nő ikreknek ad életet. És amíg az egyik gyereke egy gyönyörű kislány lesz, a másik egy csúf szörnyeteg kigúvadt szemekkel és hegyes fogazattal. Az apa egyből elutasítja a torzszülött kisbabát és a város peremén  kidobja a szeméttelepen. A magatehetetlen csecsemő pedig hamar éhenhal. Azonban  Frankensteini fordulatot vesz a történet amikor egy villám, vagy valami hasonló új életet lehel a félig rohadó kisdedbe. Ezután pedíg a szemünk elött elkezd felcseperedni a magányos kis rohadvány. Hideshi patetikus hangon narrálja végig a történetet, miközben a rajzok nemcsak stilizáltak de erősen karikaturisztikusak is. A történet azonban nem akar humoros lenni. Furcsa érzést ad, hogy a protagonistánk egy gyilkos ösztönű szörnnyé alakul, aki vágyik az emberek világába de adottságai miatt sosem lehet tagja annak. Egyszerre aggódunk a karakterért és szeretnénk ha elpusztulna. Emiatt a kettősség miatt tetszett meg nekem a könyv. A horror műfaja szerintem a legnehezebb képregényben. Persze bevillanthatunk szörnyeket nagy splash pageken és remélhetjük, hogy az olvasó megugrik lapozáskor, de az igazság az, hogy egy filmhez képest nagyon kevés eszközzel bír egy képsor.

A mangák közt viszont van pár darab, ami képes egy olyan borzongató atmoszférát adni, vagy olyan elmebeteg ötlettel előállni ami egyből behúzza és a sztori végéig el se ereszti az olvasót. A Hell Baby számomra ilyen képregény volt és remélem nektek is hasonló véleményetek lesz róla

Több érdekes munkája van Hideshi Hino-nak és lehet, hogy azokról is írni fogok még, addíg is legyen elég annyi, hogy a következő hónapban is egy manga lesz terítéken.

Bárcsak borzongani tudnék - előzetes

Hé srácok, long time no see!

Arra gondoltam, hogy belekezdek valamibe, ami már egy ideje tervezek. Belemerülök a horror képregények világába, Hónapról hónapra pedíg egy új képregényről írok nektek mini elemzést vagy ajánlót (nevezzérek aminek akarjátok). Félreértés ne essék, nem vagyok nagy rajongója a műfajnak, viszonylag kevés hasonló olvasmányom volt, viszont lelkesen igyekszem pótolni a lemaradást. Az első kritika egy héten belül kerül fel ide. Hogy miről fog szólni arról egyelőre ez a kép árulkodik csak, a többit meg majd a maga idejében.

Shaun Of The Dead

Újabb fanart, jobb híján és egy kis background mert az viszont már rég volt! A plakát a Kiscsoportos játékoknak készült, egy filmplakátos csapat aminek é is tagja vagyok többek között.

az első vázlatot wacom táblán kezdtem el de mivel szivesebben dolgozom papíron, hamar papírra váltottam

Ez volt a beszkennelt kép de tele volt olyan dologgal amit alig vázoltam elő és tuskihúzáskor kicsit bizonytalan, bána hatást keltett, ezért utólag javítottam a gépben. Azért szeretem a Wacom táblát mert színezés megkönnyitése mellett lehetőséget nyújt arra, hogy kirrigáljam amit a kézirajznál elcseszek.

Először egy ilyen egyszerűbb szinezést csináltam de aztán elszállt az agyam és megint mindenre raktam árnyalatokat dögivel.

És ez a végleges változat. Szép napot!

X akták

X-akták karakter pinupok mindenki örömére

Sötét kor - szinezve

Itt az általam rajzolt  Sötét kor variant fedél tervem Haránt Artúr szineivel.  Csekkoljátok Artúr király tumblr-ét!
Aztán töltsétek le és olvassátok el Szabó Jenő és Fábián István teljes képregényét Itt!

HUNGAROCOMIX

Párizsban lesz nemsokára kiállítás a magyar képregény régi és új képviselőiről. Ha arra jár valamelyikőtök, lessétek meg. A plakátot Korcsmáros Pál munkája segítségével hoztam össze.

Amala's Blade fan art

Kiszineztem egy pár hónapos skiccemet.

Az eredeti képregénysorozat alkotói  Steve Horton, és Michael Dialynas

Hónalj Háló fanzine

László Márkkal egy szar házibulin épp Venomot rajzolgattuk, amikor kitaláltuk, hogy készítenünk kellene egy fanzint Pókember tiszteletére. Ez kb. 2 éve volt. és ez alatt az idő alatt folyamatosan gyüjtögettük a skicceket, rajzocskákat a témában. Megvitattuk melyik gonoszokat hell mindenkép ábrázolnunk és melyikek a hanyagolhatóak. Pókember világában sztem az a csodás, hogy rengeteg nyomi ellenfele van, fura ruhákkal, képességekkel, és remekül magyarra fordított nevekkel. Viszont akármennyire is megmosolyogtató a "Pók.univerzum", rengeteg olyan értéke van ami miatt örökre összefonódik a gyerekkorunkkal. Itt egy válogatás a fanzinban közölt munkáimból Ha bárkinek kell egy példány írjatok nyugodtan ide: m i m e m a n @ c i t r o m i a i l . h u

Spera - Glass Flowers figura tervek

Az előző posztban említett Glass Flowers c. webképregényhez készített figuratervek. Lényegében Afu Chan és Olivier Pichard karaktereit dolgoztam csak saját stílusomra de így is változtak kicsit.

Spera - Glass Flowers ep. 13

Újabb 5 oldalas képregényt készítettem Josh Tierney Spera c. webképregénysorozatához.

A teljes képregény itt! A teljes sorozat itt!

A korábbi együttműködésem nyoma pedig itt van.

Unaloműző kockásfüzetfirkák

Semmi komoly...

The Strain

The Strain

David Lapham  és Mike Huddleston (Guillermo del Toro, Chuck Hogan regénye nyomán készült ) képregényét főleg az író korábbi munkái miatt olvastam el (Stray bullets). Azt reméltem, hogy félelmetes lesz, de  mint már egy ideje rájöttem, az amerikaiak ritkán éreznek rá a rémisztgetés művészetére. Ettől függetlenül élvezetes olvasmány, ha nem arra számítunk, hogy lámpafénynél kell aludnunk miután átfutottuk a füzeteket.
Huddleston rajzaival korábban nem találkoztam de izgalmasak, bár néhol indokolatlanul komikusak, a történet tónusával ellentétben.

Mindent egybevetve a könyv legnagyobb hibája, számomra, hogy 11 füzet alatt nem tud egy kerek történetet nyújtani. Ez, nekem elfogadhatatlan, még ha várható is hiszen végsősoron  egy 3 kötetes regényadaptáció első harmada csak és blabla...  Regény ide vagy oda, szerintem valami féle végkifejletre KELL jutni 11 rész alatt különben átbaszás szaga van a dolognak. Kell vmi epikus lezárás, vagy legalább csattantó a 11. füzet után hogy az olvasó elégedett legyen, hogy nem tök fölöslegesen költött havi 4 dollárt a semmire egy éven át.

Beleolvasni mindenképp érdemes, nézegetni is. Aztán a többit mindenki mérlegelje.

Dark Age - Sötét Kor

Szabó Jenő (író) és Steve Fabian (rajzoló) Sötét Kor című hungaro-fantazi képregénysorozatának készítettem variant borítót. Színes verziót is hamarosan posztolok. Nemsokára feltöltöm a Haránt Artúr színeivel tarkított változatot is.

Storyboarding like crazy!

Magyar mozifilmhez készítek storyboardot. Izgalmas meló mert eddig még csak reklám, rövidfilmekben volt ilyen feladatom pedig nem áll távol tőlem a filmes műfaj. Egyelőre azonban többet nem mondhatok. Az viszint biztos, hogy a film mozikba kerülése után minden érdekesebb képet kirakok.

FLY ME TO THE MOON

Rókás rövidfilm a küszöbön...

Green River Killer: A True Detective Story

Bizonyos bűnügyi sztorik különösen meg tudnak ragadni. Legyenek azok valósak vagy kitaláltak. Talán ez is az oka, hogy annyira oda voltam a Sandman Mystery Theatre-ért vagy, hogy 3-szor is meg tudtam nézni a Zodiac-ot anélkül, hogy eluntam volna az agyamat. Persze ezeken túl még egy rakás olyan képregény, film vagy könyv lehet amit nem is ismerek, de az biztos, hogy szivesen csinálnék egyszer egy krimi-thrillert  vagy dokumentarista bűnügyi kötetet. Semmi sem ijesztőbb mint az emberi elme mélységei, a sorozatgyilksosok pedig jó iskolapéldái a témának.

   Jeff Jensen és Jonathan Case képregénye mindazoknak alapmű, akik szeretik a szikár dokumentarista képregényt, ugyanakkor alkalom adtán nézik a kékfényt is. Nekem, mint American Splendor rajongónak, egyből felkeltette érdeklődésemet a dolog. Már csak azért is mert már korábban láttam egy a témához kapcsolódó dokumentumfilmet.

   A sztori dióhéjban Gary Ridgway, Washington, King megyéjében elkövetett gyilkosságairól, az utána folyó nyomozásról illetve elfogásáról szól. A történet főleg Tom Jensen detektív szemszögéből mutatja be az eseményeket, aki egyike azoknak a rendőröknek, akik a Green river munkacsoportban közel 20 éven át próbálták kézrekeríteni a tettest. A hangsúly viszont nem a gyilkosságok realisztikus bemutatásán van, hanem a 20 éves nyomozáson és annak körülményein, következményein. A karakter ábrázolás nemtúlontúl részletes, a szereplők mégsem elnagyoltak, annyit tudunk meg róluk amennyi feltétlen szükséges. Nincsenek klisék, s ha bár a sorozatgyilkos mindenkép negatív hősként funkcionál, az ő emberi oldalát épp annyira megismerjük mint szörnyű tetteinek természetét. Betekintést nyerhetünk az üldöző és az üldözött magánéletébe, a történet párhuzamokban és ellentétekben mutatja kettejüket. A történet vezetés nem lineáris, töredékessége azonban hamar kiismerhető szerkezetre épül.  Ahogy a gyilkos kihallgatása is előre halad, mi is egyre többet megtudhatunk.
   A képregény írója Jeff Jensen, akinek az édesapja a könyvben szereplő nyomozó. Jensennek tudomásom szerint ez az első képregényes munkája, ennek ellenére jól állja a sarat. A tempók és a dramatizáció is szépen van megoldva. ha bár nem tudom, miért a képegény médiumát választotta a szerző, mindenesetre kifizetődő döntésnek bizonyult. Ez a történet mesélés ugyanis, szerintem filmben nem műlödött volna ilyen jól. Jonathan Case sem volt különösebben ismert számomra korábban, de stilizált realisztikus világa magával ragadott. Lényegre törő, szép, tiszta kompozíciókkal, klasszikus, mondhatni konzervatív képregényes látásmódot képvisel. A leg lényegesebb tulajonsága viszont számomra az, hogy könnyen olvashatóvá teszi a történetet az átlátható szép rajzaival.
   Azok számára, akik a gyilkosságok horrorisztikus aspektusai iránt érdeklődnek, és mitikus antihősökre vágynak nem sokat fog jelenteni ez a könyv. Szerintem viszont nagyon jól kivitelezett izgalmas olvasmány.

Green River Killer: A True Detective Story

írta: Jeff Jensen    rajzolta: Jonathan Case

Kiadta:Dark Horse books

Évnyitó

2 skicc még januárról. Egyelőre ennyi, de majd jönnek még.

Amala's Blade -egy új képregény sorozat, Michael Dialynas és Steve Horton tollából

Michelangelo skicc az új nickelodeonos sorozat alapján